Aqua 13: Üresség

Aqua egy cellában ült, térdeit maga elé húzta, és beledőlt a fejével. Így telt minden Föld-fordulása. Néha-néha egy Kvarc ékkő bepillantott, hogy meg van-e. Jött hozzá Ametiszt, Rózsa Kvarc, Óceán Jáspis… attól függött, kit osztottak be. De volt egy visszatérő kvarc: Pipacs Jáspis. Az Óvoda egyik legelső terméke. Ő mindig olyan pozitív volt, Aqua legnagyobb ellentéte. Amikor ő volt Aqua mellé rendelve, mindig jobban érezte magát. Néha még fel is állt. De az idő ilyenkor sajnos nagyon gyorsan repült. Pipacs Jáspis volt az, aki Aquát összekötötte a valósággal. Ő volt a híd, amin Aqua átmehetett lélekben.

A mai napon is ő jött a cellájához. Aqua azonnal felemelte a fejét, a fényben megcsillant az arcán az ékköve. Odasietett Jáspishoz, de ügyelt, hogy ne menjen az energiamezőnek.
- Őő… eh, szia! – tette tarkójára a kezét Pipacs.
- Szia – Aqua folyamatosan a földet bámulva.
- Milyen.. volt a mai napod? – dőlt neki a falnak a kvarc, és hátratette a kezét.
- Mint a többi – Aqua elsütött egy erőltetett mosolyt.
- Még mindig nem gyulladt fel az az otthoni tűz?
Aqua hisztisen elfordította a fejét.
Ez volt az egyetlen, amit utált Pipacsban. Egy vérbeli otthoni ékkő volt, és ezt akarta elérni nála is. Aqua minden alkalommal ezt a reakciót adja elő, de Pipacs csak azért is megkérdezi… minden egyes alkalommal.
- Heh – nyugtázta a beszélgetést Pipacs.
A következő 10 perc csendben telt el.
- Nos, az nem valami jó hír – kezdett bele újra Jáspis.
Aquában megfagyott a vér.
- M-Miért?
- Mert az azt jelenti, hogy még egy darabig itt leszel.
Aqua mély levegőt vett válasz helyett, és a kifújást akarattal hangosan csinálta. Ezután megint csend következett. Pipacs leült a földre, törökülésbe, Aqua ugyanígy cselekedett. Könyökön ült, gondolkodva, mit kéne mondania. Pipacs várta, hogy most Aqua kezdjen bele. De, mivel ez látszólag nem fog megtörténni, megint ő kezdeményezett:
- Nos, azt hiszem itt az idő, hogy beavassalak a külvilág híreibe – Aqua letette a földre a kezét, amit összeszorított – Az aquamarinok elég vadak, amióta te elkezdted ezt a hancúrt. Kék Gyémánt már annyit megbüntetett, hogy kifogyott belőlük. Ekkor jutott eszébe, hogy te még itt vagy.
- Nem állok vissza hozzátok.
- Pedig nem lesz más választásod… - Pipacs szünetet tartott. Ő sem akarta kimondani – azt mondta, ha nem győzlek meg, mindkettőnket összetör.
Aqua lefagyott.
- Szóval… nincs más választásom – Pipacs válasz előtt nyelt egy nagyot.
- Úgy néz ki.
- Hát… jó. Rendben. Visszaállok. Legalább kiszabadulok ebből a pöcegödörből.
- Most megkérdezném, hogy biztos vagy-e benne, de egy ilyen helyzetben teljesen megértem, miért döntöttél így.
Aqua helyeslően nézett rá.
- Már csak egy dolog van hátra. Kék Gyémánt előtt kell megesküdnöd.
- Készen állok.
- Remek – ezzel Jáspis megnyomott egy gombot a falon, és az energiamező parancsszóra eltűnt.